Felolvasás a magyarországi német irodalom szemináriumon

Helmut Herman Bechtel a Pécsi Egyetem Német Tanszékén tartott szemináriumán rendszerint magyarországi német szerzőket mutat be.

A „Város írója” program okán azonban kivételt tett, és meghívott engem.

A docens rendkívül hízelgő és alaposan előkészített bevezetője után egy Pécsett írt elbeszélésemet olvastam fel.
Helmut Herman Bechtel és a diákok még egy kérdéskatalógust is összeállítottak. A multikulturális társadalomtól kezdve a Gandhi Gimnáziummal kapcsolatos témákon át igyekeztem válaszokat adni.

A szeminárium hallgatóin kívül néhány cserediák is részt vett a felolvasáson.

Hochzeiten (Esküvők) – Felolvasás az Egyetemen

Mi az a legénybúcsú?
Miért törnek porcelánt?

Ilyen és hasonló kérdések hangzottak el a mai felolvasást követően az Egyetemen.
Miután első elbeszéléskötetem címadó darabját felolvastam, és a történet filmes verzióját is levetítettem, a Hochzeiten (Esküvők) kapcsán beszélgetés alakult ki.

Végül felolvastam az „Einmal Schweden” (Egyszer Svédország) című elbeszélésemet, és mivel Magyarországon csak két IKEA van Budapest környékén, a történetben névtelenül szereplő svéd bútorgyártó cég fogalom volt a pécsi diákok számára.

A kurzuson Isabelle von Zitzewitz, DAAD lektor által vehettem részt. A diákok nagy részét leginkább az érdekelte, miért jöttem Magyarországra, tetszik-e nekem itt, és hogy mennyire tanultam meg magyarul.

Amikor felsoroltam a kedvenc magyar szerzőimet, nagyon meglepődtem azon, hogy senki nem ismerte Kristóf Ágotát (Agota Kristof).
Feltűnt, hogy a Svájcban élő magyar írónő kötetei Pécsett, a könyvesboltokban az idegen nyelvű irodalomnál találhatóak.
Emellett megtudtam, hogy Örkény István Egypercesei a legismertebb magyar novellák közé tartoznak.

Pécsi Egyetem

A Pécsi Egyetem bejárata

A Pécsi Egyetemen dr. Vitári Zsolttal

Dr. Vitári Zsolt Pécsről származik.
A német történelem és kultúra délkelet Európában alapítványi tanszék asszisztense.

Ma megmutatta a Pécsi Egyetem Ifjúság úti campus-át.
A Janus Pannonius Tudományegyetem nem zárt rendszerű – ennek a pécsiek nagyon örülnek, mondta Vitári Zsolt. A diákélet az egész városban eloszlik. Pécs nagyon átlátható, és a távolságok sem számottevőek.

A Pécsi Egyetem az ország legrégibb és legnagyobb egyetemeként tartja számon magát.
1367-ben alapították.
Jelenleg kb. 35 000 beiratkozott hallgató jár ide.

Sok külföldi diák német vagy angol nyelvű orvosképzésre jelentkezik Pécsre.

Az egyetem, a város legjelentősebb munkaadója. Az intézménynek köszönhetően Pécs városában alacsony a munkanélküliségi kvóta: Vitári ezt az értéket 6%-ra becsüli. A környező településeken 20-30% közti a munkanélküliség.

Vitári Zsolt munkahelye, az alapítványi tanszék, a délnyugat-közép európai Németek történelmét kutatja.
Közkedvelt szakdolgozati témák a németek célzott betelepítése 300 évvel ezelőtt, és a kitelepítés a II. Világháború után.

Nincsenek pontos számadatok, de a becslések szerint 1945 után közel 200 000 Németet telepítettek ki Magyarországról.
Felük az országban maradt.
A II. Világháború utáni népszámlálásokkor csak kevesen vallották magukat németnek. Az adatok ezért pontatlanok.

A következő évben statisztikai emelkedés mutatkozik.
Érdekes látni, hogy mostanában hivatalosan is növekszik az etnikai hovatartozás vállalása. Ez a társadalmi öntudat változását bizonyítja.

Vitári szívesen provokálja a diákságot a következő kérdéssel: nem szégyenletes, hogy a magyar nemzeti himnusz német szerzőtől származik?
A diákok felháborodnak. A legtöbben nem tudják, hogy Erkel Ferenc német származású.

Természetesen nemzeti elhatárolódásról szó sincs.
Vitári személy szerint azt szeretné, ha Magyarországon a történelemoktatás nem kizárólag a jelentős eseményekre korlátozódna, mint a törökök vagy az osztrákok elleni harcok.

Nagyon fontos lenne erőteljesebb kitekintés nyújtani a regionális történelemre, nagyobb figyelmet kellene szentelni a magyar államon belüli más nemzetek érdemeire.
Mint például, hogy Budapestet „Szlovákok” építették és nagyon sok épületet német építész tervezett.
A magyar oktatásban az a tendencia mutatkozik, hogy minden a magyar állam számára hasznos elem, magyarosított.
Másképp: ha egy magyarországi német, vagy egy roma szétveri valaki fejét, akkor a kisebbséghez tartozik. Ha épít egy szép templomot, akkor természetesen magyar.