Köldöknézés

A Széchenyi tér kellős közepén egy Buddha-szerű férfi trónol az új kávéház napernyői alatt.
Pólóját feltűrte, és önfeledten vakarássza a pocakját.

Ez a hordó nyilván kemény munka eredménye – jó sokat kellett magába tömnie ennek a férfinak, hogy ilyen mintapéldányra tegyen szert.

Pólója hátán „Security” felirat olvasható.

Ez a férfi tehát nemcsak a saját nyugalmát őrzi meg, hanem az enyémet is.

A Magyar Televízió interjút készít a kávéház teraszán, az őrnek erre az időre távoznia kell.
Nem fér bele a képbe.

Tulajdonképpen kár – így az olvasó fantáziájára kell bíznom a férfi megjelenését.
Nem mertem lefényképezni.

Hábel János, a Lenau-Ház igazgatója – 1. RÉSZ

Hábel János 1996 óta a pécsi Lenau-Ház, a magyarországi-németek Kultúregyesülete, a Nikolaus Lenau Egyesület vezetője.

A Lenau-Ház programja a magyarországi német és a szövetségi német kultúra szinte minden részletét bemutatja.
Felolvasások, viták, koncertek, valamint a magas kultúra egyéb területei, amelyek során a társaság kerül előtérbe, mint például a borminősítéseknél. Némettanároknak és nevelőknek is tartanak itt továbbképzéseket.

Az „üzletvezető” prózai kifejezésének Hábel János mindenesetre nem felel meg.
Hábel úr minden lében kanál.
Ha valaki, mint mondjuk én, Pécs környéki történetek után kutatna, Hábel János leginkább a Grimm meséből ismerős arany szamárhoz hasonlítható.
Ahogy a mesebeli szamárról az arany hullik, Hábel János úgy ontja magából a történeteket. A 35 fokos hőségben is képes szem előtt tartani a tények közti összefüggéseket, élénken mesél hazája múltjáról és jelenéről.

Ebben a blogban csak néhány pontra térek ki, ezeket további bejegyzések során részletezem majd.

Az új Könyvtár és Tudásközpont

A ’Kaptár’, a Könyvtár belterében:
Közeleg az új könyvtár megnyitóünnepsége.
Az intézmény egy a Pécs2010 program kulcsprojektjei közül. Hosszútávon hozzájárulhat a város vonzerejének megerősítéséhez.

A könyvtár a város szélén található.
A Konferencia és Koncertközponttal, valamint a Zsolnay Kulturális Negyeddel együtt az létesítmény Pécs kulturális központját teszik ki, és egyben kitágítják a városközpont határait.

A ’Kaptár’ belsejét Zsolnay kerámia ékesíti.

Goran Bregovic & his wedding orchestra koncert

De, igen, az a kis fekete folt ott hátul, a színpadon, Goran Bregovic!

Szombat este a Dóm téren játszott az elsősorban Emir Kusturica filmjei kapcsán nemzetközi ismeretségre szert tett zenész. A koncert ingyenes volt.

Sajnos délutánra beborult,vihar is volt. Este szerencsére már nem esett.

A koncertet 19:00 órára hirdették meg.
Naivitás volt feltételeznem, hogy Bregovic úr, vagy valami előzenekar úgy 20:00 körül zenélni kezd.

A Lagzi-zenekar 8 után egy rövid dalt játszott a legjobbak közül, beállás, a capella Bregovic.

Minden nagyon klassz, igazán meggyőző Bregovic hangja, de a produkció túl rövid.

Egyedül álltam a tömegben, és egy pohár Cirfandli után dupla erővel tört rám a melankólia, a többi nézőre hagytam az üres színpadot.

A zenekar valószínű sötétedés után kezdte a koncertet. De ezt már soha nem tudom meg.

Pécsi Egyetem

A Pécsi Egyetem bejárata

A Pécsi Egyetemen dr. Vitári Zsolttal

Dr. Vitári Zsolt Pécsről származik.
A német történelem és kultúra délkelet Európában alapítványi tanszék asszisztense.

Ma megmutatta a Pécsi Egyetem Ifjúság úti campus-át.
A Janus Pannonius Tudományegyetem nem zárt rendszerű – ennek a pécsiek nagyon örülnek, mondta Vitári Zsolt. A diákélet az egész városban eloszlik. Pécs nagyon átlátható, és a távolságok sem számottevőek.

A Pécsi Egyetem az ország legrégibb és legnagyobb egyetemeként tartja számon magát.
1367-ben alapították.
Jelenleg kb. 35 000 beiratkozott hallgató jár ide.

Sok külföldi diák német vagy angol nyelvű orvosképzésre jelentkezik Pécsre.

Az egyetem, a város legjelentősebb munkaadója. Az intézménynek köszönhetően Pécs városában alacsony a munkanélküliségi kvóta: Vitári ezt az értéket 6%-ra becsüli. A környező településeken 20-30% közti a munkanélküliség.

Vitári Zsolt munkahelye, az alapítványi tanszék, a délnyugat-közép európai Németek történelmét kutatja.
Közkedvelt szakdolgozati témák a németek célzott betelepítése 300 évvel ezelőtt, és a kitelepítés a II. Világháború után.

Nincsenek pontos számadatok, de a becslések szerint 1945 után közel 200 000 Németet telepítettek ki Magyarországról.
Felük az országban maradt.
A II. Világháború utáni népszámlálásokkor csak kevesen vallották magukat németnek. Az adatok ezért pontatlanok.

A következő évben statisztikai emelkedés mutatkozik.
Érdekes látni, hogy mostanában hivatalosan is növekszik az etnikai hovatartozás vállalása. Ez a társadalmi öntudat változását bizonyítja.

Vitári szívesen provokálja a diákságot a következő kérdéssel: nem szégyenletes, hogy a magyar nemzeti himnusz német szerzőtől származik?
A diákok felháborodnak. A legtöbben nem tudják, hogy Erkel Ferenc német származású.

Természetesen nemzeti elhatárolódásról szó sincs.
Vitári személy szerint azt szeretné, ha Magyarországon a történelemoktatás nem kizárólag a jelentős eseményekre korlátozódna, mint a törökök vagy az osztrákok elleni harcok.

Nagyon fontos lenne erőteljesebb kitekintés nyújtani a regionális történelemre, nagyobb figyelmet kellene szentelni a magyar államon belüli más nemzetek érdemeire.
Mint például, hogy Budapestet „Szlovákok” építették és nagyon sok épületet német építész tervezett.
A magyar oktatásban az a tendencia mutatkozik, hogy minden a magyar állam számára hasznos elem, magyarosított.
Másképp: ha egy magyarországi német, vagy egy roma szétveri valaki fejét, akkor a kisebbséghez tartozik. Ha épít egy szép templomot, akkor természetesen magyar.

Hare Krishna!

Köszönet Krisnának.

A Krisnás szekta laktovegetariánus menzát működtet Pécsett. Mostantól kezdve itt áldozok mindennap, akárki oltárán is. A lényeg, hogy megkapjam az isteni ebédemet.

Szerencsére missziós tevékenység nélkül is kapok enni.

Ma nagyon finom zöldségleves volt, főételnek pedig paradicsomszósz, sáfrányos rizs, és olajban sült, zöldségekkel töltött teljes őrlésű lisztből készült szamósza.
A házi jellegű limonádé ingyen jár az ételek mellé.

Nincs semmi bajom a magyar konyhával – de úgy tűnik, az éttermekben a szakácsok extra adag zsírt használnak, és a vegetáriánusok (én tulajdonképpen nem vagyok az) számára a választék igen gyatra.
Ezért örülök ennyire Puspa Konyhájának.

A kis pult mögött Puspa, egy másik hölggyel száriban és orrkarikában osztják az ételeket. Ami a forgalmat illeti, a menzának nincs oka panaszra.
Remélem ez a blogbejegyzés nem okoz majd utcán kígyózó sorokat.

A menza a Jókai térről a második utca közepén van.