Mell nélkül a mozgó házban

Az Ormánságban hiába kerestem, a pécsi Néprajzi Múzeum udvarában azt hittem, megtaláltam.
Az ott álló házikót talpasháznak, egy mozgó háznak gondoltam.
De csak egy takarmány tárolóról volt szó.
Sajnos nem mozdítható.

Ennek ellenére a múzeum rendkívül informatív.
A mozgó házak a Dráva menti árterületről származnak, Pécstől dél-nyugatra.
A favázas házak alapozás nélkül talpgerendákon állnak.
Ha megemelkedett a vízszint, ökrök segítségével vontatták a házat biztonságos helyre.
A múzeumban hagyományos lakberendezési tárgyakon kívül kerámiák és más eszközök mellett sok népviseletet is kiállítottak.

Az eredeti népviseleteket felnőttek részére szabták.

Ma ezekbe már csak gyerekek férnek bele, magyarázza Várkonyi Andrea a Néprajzi Múzeumban. Annyira megváltoztak az arányok az évszázadok alatt.

Az esztétikai igényk is megváltoztak a testalkattal együtt.
Az akkori női körvonalak mai szemmel ormótlan tűnnek, de akkor pont ez számított szépnek.
A nőknek akkoriban kisebb mellük volt, és azt sem hangsúlyozták, hanem inkább elfedték, a csípőt ezzel ellentétben felpolcolták.
A nőknek erősnek kellett lenniük, hogy sok gyereket tudjanak szülni.

A Néprajzi Múzeum egy jelentéktelen épületben rejtőzködik a Rákóczi és Szabadság úti körforgalom környékén. A z út közepén a Zsolnay Szobor áll.


A fekete egy magyarországi német, a másik egy bosnyák népviselet.

Szedni/olvasni és szedni/olvasni hagyni

Szüret és nemzetközi pécsi szerzők
Tegnap Nagynyárádon, egy sváb faluban jártam, a horvát határtól 5 kilométerre, Mohácstól nem messze, szüreten segédkeztem.

Kék és fehér szőlőt szedtünk, levágtuk a tőkéről, és a hordókba öntöttük. Együtt a családdal és a baráti körrel. A szőlőhegy szerencsére nagyon átlátható volt. Pontosan délidőben leülhettünk a diófa alá pörköltet enni.
Megérte hajnali ötkor felkelni.

Esténként 14 nemzetközi szerző olvasott fel a Kultúrkertben, szabad ég alatt.
A felolvasáson a konkurens rendezvények ellenére sokan vettek részt.
Főleg diákok lapozgattak a vaskos háromnyelvű antológiákban, míg a színpadon a magyar fordításokat adták elő.

Walking in the rain és (német) emberek vasárnap

Az utolsó helyig megtelt a német gimnázium díszterme.
Az eső miatt a Német Nap szabadtéri rendezvényeit itt tartották meg.

Az eső ellenére a Bauhaus túra és a Német Nap rendezvényeinek látogatottsága is nagyszámú volt ma.

Annak ellenére, hogy szakadt az eső, majdnem 30 fiatal érkezett az egykori dzsámi elé a főtérre.
Itt kezdődött a László Zsolt vezette túra, amely a Bauhaus által inspirált épületeket mutatta be.
A ma már városi templomként funkcionáló dzsámi bizonyos részei, amelyek a 30-as években épültek, a Bauhaus építészeinek munkái.

Szeptember 19. Német Nap / Szeptember 20. Roma Nap

Vasárnap a Barbakán Várárokban, a Dóm téren, és a Sétatéren minden a magyarországi német kultúra körül forog.

A szabadtéri programok eső esetén a Leőwey Klára Gimnáziumban lesznek, a Dóm térrel szemben. (Szent István tér 8-10).

9:30-tól Játszóházak és bábszínházak gyerekeknek
16:30-tól különböző tánc és zene előadások láthatók
18:00-tól a Schnapskapelle játszik
Ugyanebben az időpontban a magyarországi német kulturális örökség színhelyein diavetítések lesznek.
19:00 órától a zenei gála veszi kezdetét

Hétfőn a romáké a főszerep, zenével és ételekkel:
Egy Kossuth díjas énekes nemcsak zenélni, hanem főzni is fog.
Este rapkoncert lesz.

2. RÉSZ Hábel János: Magyarországi németek – Honnan, hogyhogy, miért?

Hábel János magyarországi német családból származik.
Egy Pécshez közeli faluban nőtt fel.

Nagynyárád egy a sok település közül, amelyet úgy 300 évvel ezelőtt a németek alapítottak újra.

A falu már az Oszmán Uralom alatt is létezett, de a lakosok kihaltak.
Püspökségem majdnem teljesen kihalt, ezért épp ilyen emberekre van szükségem. Készen állok német nemzetiségű katolikusok felvételére.
Írja Radnay Püspök úr 1688-ban az Udvari Tanácsnak.
A Habsburg császár egyházi és világi földesurak mellett célzottan német földműveseket telepített be.

A 17. és 18. században így körülbelül fél millió német földműves és kézműves érkezett Magyarország területére.

Mielőtt a 17. század végén a Habsburgok kezére került, Pécs majdnem 150 évig az Oszmán birodalom részét képezte.
Ma a két Dzsámi a legszembetűnőbb maradványa ennek a korszaknak.
A törökök elleni harcok következtében a Pécstől délre elhelyezkedő környék szinte teljesen elnéptelenedett.
A császár ezért ragaszkodott annyira az úgynevezett „Einrichtungswerk”-hez, az újonnan meghódított területek újratelepítéséhez.

A családok Elzászból, Lotaringiából, Pfalzból, Szárvidékről, Baden-Württtembergből, Luxemburgból, Hessenből, és Bajorországból származnak. Néhányan érkeztek a Svájcból, Vesztfáliából, Poroszországból, Szászországból, Türingiából, Ausztriából, Csehországból és Morvaországból.

Manapság gyakran beszélnek Duna-menti svábokról és „Schwäbische Türkei”-ról. Helyes kis címszavak, de sajnos megtévesztőek.

Találóbb a „Stiffoller” (a Stift Fulda kifejezésből). Pécs környékére sok földműves Fulda mellől érkezett, így egy hesseni nyelvjárás által meghatározott dialektus alakult ki. Hábel János családja a „Stiffoller”-ekhez tartozik.

NYELVJÁRÁS
Sajnos eddig csak két mondatot hallottam dialektusban.
Hessenből származom, így furcsán ismerősen csengtek.
Abban persze nem vagyok biztos, hogy egy teljes beszélgetést le tudnék követni a Duna-menti nyelvjárásban.
Hamarosan kipróbálom.
Pécs környéki falvacskákba utazom.

A Hannoveri Minstrel néptáncegyüttes egy tagja egy ifjúsági találkozó miatt látogatott Pécsre. A környékbeli falvak egyedülálló összetartásáról áradozik.
Mások „élő skanzenek”-ként írták le a településeket.
Kíváncsi vagyok.

A villányi borutca borászai közül többen is magyarországi német családokból származnak. Remélhetőleg a bor az én nyelvemet is megoldja, és végre megtanulok magyarul.
LEKVÁROS FOKHAGYMA
Egyelőre süketnémaként viselkedem az üzletekben és a szórakozóhelyeken. Sejtem, hogy a szláv nyelvekben a németet miért a „néma” szóból származtatják.
A cseh nyelvben például „nemecky”-nek szólítanak minket.
A „nemy” némát jelent.
(Az aposztrófokkal megint adós maradok, a billentyűzet a hibás.)

Gyakran érzem magam egyedül az áthatolhatatlan nyelvzuhatagban.
Főleg, amikor a frissen vett kenyeremet lekvárral kenem meg, beleharapnék, és csak akkor veszem észre, hogy a kenyér fokhagymás.

Lekváros fokhagyma – vámpírok ellen legalább jó lesz. Ha a vérszívók a világ Stephanie-Meyerizálódása során a Dunántúlt is elérnék.

Hábel János, a Lenau-Ház igazgatója – 1. RÉSZ

Hábel János 1996 óta a pécsi Lenau-Ház, a magyarországi-németek Kultúregyesülete, a Nikolaus Lenau Egyesület vezetője.

A Lenau-Ház programja a magyarországi német és a szövetségi német kultúra szinte minden részletét bemutatja.
Felolvasások, viták, koncertek, valamint a magas kultúra egyéb területei, amelyek során a társaság kerül előtérbe, mint például a borminősítéseknél. Némettanároknak és nevelőknek is tartanak itt továbbképzéseket.

Az „üzletvezető” prózai kifejezésének Hábel János mindenesetre nem felel meg.
Hábel úr minden lében kanál.
Ha valaki, mint mondjuk én, Pécs környéki történetek után kutatna, Hábel János leginkább a Grimm meséből ismerős arany szamárhoz hasonlítható.
Ahogy a mesebeli szamárról az arany hullik, Hábel János úgy ontja magából a történeteket. A 35 fokos hőségben is képes szem előtt tartani a tények közti összefüggéseket, élénken mesél hazája múltjáról és jelenéről.

Ebben a blogban csak néhány pontra térek ki, ezeket további bejegyzések során részletezem majd.

A Pécsi Egyetemen dr. Vitári Zsolttal

Dr. Vitári Zsolt Pécsről származik.
A német történelem és kultúra délkelet Európában alapítványi tanszék asszisztense.

Ma megmutatta a Pécsi Egyetem Ifjúság úti campus-át.
A Janus Pannonius Tudományegyetem nem zárt rendszerű – ennek a pécsiek nagyon örülnek, mondta Vitári Zsolt. A diákélet az egész városban eloszlik. Pécs nagyon átlátható, és a távolságok sem számottevőek.

A Pécsi Egyetem az ország legrégibb és legnagyobb egyetemeként tartja számon magát.
1367-ben alapították.
Jelenleg kb. 35 000 beiratkozott hallgató jár ide.

Sok külföldi diák német vagy angol nyelvű orvosképzésre jelentkezik Pécsre.

Az egyetem, a város legjelentősebb munkaadója. Az intézménynek köszönhetően Pécs városában alacsony a munkanélküliségi kvóta: Vitári ezt az értéket 6%-ra becsüli. A környező településeken 20-30% közti a munkanélküliség.

Vitári Zsolt munkahelye, az alapítványi tanszék, a délnyugat-közép európai Németek történelmét kutatja.
Közkedvelt szakdolgozati témák a németek célzott betelepítése 300 évvel ezelőtt, és a kitelepítés a II. Világháború után.

Nincsenek pontos számadatok, de a becslések szerint 1945 után közel 200 000 Németet telepítettek ki Magyarországról.
Felük az országban maradt.
A II. Világháború utáni népszámlálásokkor csak kevesen vallották magukat németnek. Az adatok ezért pontatlanok.

A következő évben statisztikai emelkedés mutatkozik.
Érdekes látni, hogy mostanában hivatalosan is növekszik az etnikai hovatartozás vállalása. Ez a társadalmi öntudat változását bizonyítja.

Vitári szívesen provokálja a diákságot a következő kérdéssel: nem szégyenletes, hogy a magyar nemzeti himnusz német szerzőtől származik?
A diákok felháborodnak. A legtöbben nem tudják, hogy Erkel Ferenc német származású.

Természetesen nemzeti elhatárolódásról szó sincs.
Vitári személy szerint azt szeretné, ha Magyarországon a történelemoktatás nem kizárólag a jelentős eseményekre korlátozódna, mint a törökök vagy az osztrákok elleni harcok.

Nagyon fontos lenne erőteljesebb kitekintés nyújtani a regionális történelemre, nagyobb figyelmet kellene szentelni a magyar államon belüli más nemzetek érdemeire.
Mint például, hogy Budapestet „Szlovákok” építették és nagyon sok épületet német építész tervezett.
A magyar oktatásban az a tendencia mutatkozik, hogy minden a magyar állam számára hasznos elem, magyarosított.
Másképp: ha egy magyarországi német, vagy egy roma szétveri valaki fejét, akkor a kisebbséghez tartozik. Ha épít egy szép templomot, akkor természetesen magyar.