A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Duna. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Duna. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. október 5., kedd

„Nem vészes – Több veszett el Mohácsnál!”

Ha valami balul sül el, a magyarok gyakran mondják:
„Nem vészes – több veszett el Mohácsnál!”

Ezzel az ország legkeményebb következményekkel járó háborús vereségére utalnak.

1525. augusztus 29-én II. Lajos kiskorú király elvesztette az törökök elleni háborút.
Ő maga menekülés közben belefulladt egy patakba.
A harc csak másfél órás volt. A csatában 18000 magyar katona vesztette életét. A török csapat 80-90000 fővel volt túlerőben.

Az 1970es években fedezték fel a tömegsírokat Mohácson. 15000 katona holttestét találták meg.
A helyszínen magyaros fafigurákkal és kopjafákkal díszített emlékhelyet alakítottak ki.

Az elveszett csatából szállóige lett.
Ha a balszerencse túl nagy, csak az akasztófahumor menti meg a helyzetet.

Így van ez Moháccsal is.
A helység Pécstől valamivel keletre, a Duna mentén fekszik.
Mohács a vereség mellett még egy farsangi szokásról is híres.

Farsang vasárnapján busók vonulnak fel az utcákon.
Félelmetes, rendszerint sötétvörös famaszkokat viselnek, nagy szarvakkal. Lábaikat fehér, szalmával töltött len nadrágokba bújtatják, csípőjükre kolompokat és csengőket kötnek.

A legenda szerint a busók ebben az öltözetben és zajjal vágtak át a Dunán, és elüldözték a török megszállókat.

Még ma is csónakokkal jönnek át a Duna-szigetről Farsang vasárnapján.
De a vasvillájukon ma már nem törökskalp csüng, hanem egy-egy farsangi fánk.

2010. augusztus 21., szombat

Pécs-Barcs biciklitúra a Duna-Dráva Nemzeti Parkon át

Be kell vallanom, bejegyzéseim mostanában nem tartanak lépést a kirándulásaimmal.

Sopronról, Tihanyról és Pécs sok helyszínéről mér régóta szerettem volna írni, de épp most értem haza egy háromnapos biciklitúráról.

Pécsről Mattyra tekertünk Harkány és Siklós után, aztán Mattyról Sellyére, Sellyéről Barcsra, és onnan gyorsvonattal egy óra alatt visszaértünk Pécsre.

Nem tudtuk, hogy tegnap nemzeti ünnep volt, éhesen és szomjasan értünk vissza Pécsre, mert az útszakaszon minden étterem és üzlet zárva volt.

A túra gyönyörű, elhagyatott tájakon, termálfürdőkön, lovas parkokon, várakon, dzsámikon, kazettás mennyezetű protestáns templomokon, tiszta, (még az út szélén is) akkurátusra nyírt pázsitú falvakon, és a vadromantikus Duna-Dráva Nemzeti Parkon vezetett keresztül, utóbbi Horvátországgal határos.

A kiállításról és minden másról később, remélhetőleg a folytatásban.

Most Mohács jön, a törökök ellen vívott csata helyszínét nézzük meg.