
„Nem vészes – több veszett el Mohácsnál!”
Ezzel az ország legkeményebb következményekkel járó háborús vereségére utalnak.
1525. augusztus 29-én II. Lajos kiskorú király elvesztette az törökök elleni háborút.
Ő maga menekülés közben belefulladt egy patakba.
A harc csak másfél órás volt. A csatában 18000 magyar katona vesztette életét. A török csapat 80-90000 fővel volt túlerőben.

A helyszínen magyaros fafigurákkal és kopjafákkal díszített emlékhelyet alakítottak ki.
Az elveszett csatából szállóige lett.
Ha a balszerencse túl nagy, csak az akasztófahumor menti meg a helyzetet.
Így van ez Moháccsal is.
A helység Pécstől valamivel keletre, a Duna mentén fekszik.
Mohács a vereség mellett még egy farsangi szokásról is híres.

Félelmetes, rendszerint sötétvörös famaszkokat viselnek, nagy szarvakkal. Lábaikat fehér, szalmával töltött len nadrágokba bújtatják, csípőjükre kolompokat és csengőket kötnek.
A legenda szerint a busók ebben az öltözetben és zajjal vágtak át a Dunán, és elüldözték a török megszállókat.
Még ma is csónakokkal jönnek át a Duna-szigetről Farsang vasárnapján.
De a vasvillájukon ma már nem törökskalp csüng, hanem egy-egy farsangi fánk.