2010. szeptember 29., szerda

1001 történet

A mesélés művészet.

Helga Gruschka és Norbert Kober, hivatásos mesemondók, kedden, a Lenau Házban bemutatták, mely adalékok okoznak függőséget.

A két müncheni néha kacsintgatva, néha kerülőutakon, néha elágazva, légből kapva, közmondásokkal, kézzel, lábbal adta elő a meséket.
Annyira elragadóan, hogy majdnem elfelejtettem fényképezni.

A 26 lelkes főből álló hallgatóság előtt meséltek egy önéletrajzi történetet, egy mondát, egy fabulát és egy mesét.

Az estét a Deutsche Gesellschaft e. V. szervezte.
A projekt védnöke Adolf Muschg.
A mesélők Lengyelországba, Opoléba és Kolozsvárra, Romániába is utaznak.
Az összegyűjtött történeteket egy kötetben adják ki.

Kincsek a padláson

„Figyelj csak, találtam egy pár fotót a padláson. A nagyapáméi voltak. És azt hiszem elég erősek.”

Dr. Szász János fényképészeti örökségének története olyan, mint egy tündérmese. Jogász végzettséggel nem helyezkedhetett el a háború után, ezért idegenvezetőként dolgozott Pécsett – és több mint 25 éven keresztül fényképezett.

Képei életében nem jutottak nyilvánossághoz. Amikor az unokája a padlást takarította, több mint 3000 fotót talált, a képek mély benyomást tettek rá.
Beszélt Christian Gracza Robert Bosch kulturális menedzserrel, aki egy szempillantás alatt bevetette magát az elfelejtett fényképek érdekében.

Szász alkotásait 2009-ben a Stuttgarti Fotószalon rendezvény keretein belül mutatták be.
Ezt egy londoni és egy bécsi kiállítás követte. („Az ismeretlen mester”, 2010 április)

Gracza saját kiállítás projektje az IN BETWEEN keretein belül most négy Szász mű tekinthető meg az Uránvárosban.
A kiállítás október 7-éig látogatható a Mecsekérc Zrt. kiállítótermében.

A többi négy az egész városban elterjedő kiállítótereket is megtöltik kortárs művészettel.

A fekete-fehér fotók a pécsi életet dokumentálják az 50-es, 60-as években.
Stílusukban a képek lépést tartanak a híres magyar fotósokkal, mint Brassai, Kertész, Moholy-Nagy vagy Henri Cartier-Bresson. (A címre klikkelve egy weboldal nyílik meg jobb képekkel, mint az enyéim itt.)

2010. szeptember 28., kedd

Költészet közelebbről

A költők Pécsett, egymásnak adogatják a kilincset.

Épp csak hazautazott az „Európai Határvidékek” projekt 14 fős delegációja, már kezdődik is a következő találkozó szerzők számára.

Tegnap indult a „Review within Review”.

A nemzetközi Irodalmi Fesztiválra több mint 20 szerző, fordító, kritikus, esszéista gyűlt össze Szlovéniából, a Cseh Köztársaságból, Magyarországról és Romániából. Öt napig saját és idegen szövegekről cserélik ki gondolataikat, valamint felolvasások és kiállítások során mutatkoznak be a nyilvánosságnak is.

A csapat ma nézte meg az IN BETWEEN projekt kiállítását Uránvárosban.

Martin Skýpala, cseh költő két verset adott elő.
Én rövid, relatíve spontán létrejött irodalmi vázlatokat olvastam fel Dr. Szász János fotóihoz.

Délután nemcsak a Látó, magyar nyelvű, román irodalmi folyóiratot mutatták be, hanem a fesztivál résztvevői két már nem élő költő, Hamvas Béla és Edvard Kocbek (SLO) munkásságával foglalkoztak.

Hamvas Béla Németországban csaknem ismeretlen, ez elég komoly mulasztás, erősítette meg Janko Rozic, Gaál Gabriella és Andrej Bozic is.

Hamvas Bélától németül eddig csak a „Bor filozófiája”, két karcsú esszékötet, a „Silentium” és a „Fák” olvasható, és egy esszékötet, a szerző különböző korszakaiból származó írásaival ”Kierkekaard Szicíliában” címmel, amelyet a berlini Matthes & Seitz kiadó jelentetett meg. Az esszé, „Direkt morál és rossz lelkiismeret” Altorjay Gábor fordításában jelent meg „Nem élhetsz úgy, mint a csillagok” címmel a „Flur” című magazinban, 2006-ban.

Ugyanilyen lelkesen nyilatkoztak a szlovénok Edvard Kocbek költőről, akinek elméleti írásai is jelentek meg. Janko Rozic szerint leginkább a szerző költészetében jelenik meg a rendkívül eredeti és emberi beállítottsága.
Németül csak az „Irodalom és bevetés” című műve olvasató.

2010. szeptember 25., szombat

Pécs a tengernél van

in between: köztéri művészeti kiállítás

Videók, Installációk, festészet, fényképészet Uránvárosban



Pécs a tengernél van.
A magasház romjai előtt szélerőművek forognak.
Az Árkád bevásárlóközpont előtt menekültek táboroznak.

Úgynevezett „Hólabdákat” árulnak az ajándékboltokban.
Ha megrázzuk, az üvegbura alatti virágzó mini tájakra hó hullik.

Palatinus Dóra tárgyai nem rázogatásra valók.
Apokaliptikus mini víziói a játékra emlékeztető üvegburák alatt bújnak meg.
A sorozatot a művésznő Álombuborékoknak nevezi.

Az időszakos kiállítótér az Uránvárosban egy a hat közül, amely az IN BETWEEN projekt keretein belül kortárs művészetet mutat be.

A helyszín korábban szőnyegüzlet volt, egy ideig üresen állt.
A bezárt aknák mellett az átváltoztatott cégek közé tartozik.

Johannes Tiepelmann nagyformátumú, Konstantin Déry és Pintér Gábor kisebb formátumú festményei mellett Fabricius Anna és Szász János fotói is láthatóak.
Számos videó munka is részét képezi a kiállításnak.
Látogatásom alkalmával sajnos nem voltak bekapcsolva.

Az Olimpia étterem teraszán Carlo Crovato elsőre jelentéktelen, aztán megragadó installációja látható.

2010. szeptember 24., péntek

Szedni/olvasni és szedni/olvasni hagyni

Szüret és nemzetközi pécsi szerzők
Tegnap Nagynyárádon, egy sváb faluban jártam, a horvát határtól 5 kilométerre, Mohácstól nem messze, szüreten segédkeztem.

Kék és fehér szőlőt szedtünk, levágtuk a tőkéről, és a hordókba öntöttük. Együtt a családdal és a baráti körrel. A szőlőhegy szerencsére nagyon átlátható volt. Pontosan délidőben leülhettünk a diófa alá pörköltet enni.
Megérte hajnali ötkor felkelni.

Esténként 14 nemzetközi szerző olvasott fel a Kultúrkertben, szabad ég alatt.
A felolvasáson a konkurens rendezvények ellenére sokan vettek részt.
Főleg diákok lapozgattak a vaskos háromnyelvű antológiákban, míg a színpadon a magyar fordításokat adták elő.

2010. szeptember 22., szerda

Felolvasás a blogból

Mi a dolga a Város Írójának?
A posztolás az örökkévalóságnak szól?
Hogy talál a témákra?

Ilyen és hasonló kérdéseket tettek fel a Széchenyi István Gimnázium tanulói és az iskola grazi cserediákjai.
Már Kresz Ilona tanárnő németóráin is a blogommal foglalkoztak.
Kihasználták az alkalmat, hogy megtudják, tényleg alig beszélek magyarul. Sajnos.
Szerencsére a diákok német nyelvtudása sokkal jobb az én magyar szókincsemnél.

Olvastam egy kicsit a blogomból, javítottam a kiejtésemen, és megtudtam, hogy a grazi diákok, és a tanárnőjük, Sonja Kaar is el vannak ragadtatva Pécstől és környékétől. Kresz Ilona és kolléganője teljes programot szervezett nekünk.
Az osztrák-magyar csapat holnap Mohácsra, és a Mecsextrém Parkba utazik.

Jegesmedvék a Nádor Galériában














A főtéri prominens kiállítótérrel kapcsolatos elragadtatását fejezte ki a karlsruhe-i művészeti oktató a megnyitóbeszédében. Örülnek és hálásak a csodálatos helyszínért, ahová kortárs fiatal művészek alkotásait helyezték el.

A karlsruhe-i diákok munkái tegnap óta láthatóak a Nádor Galériában és a Kis Galériában. A Pécsi Egyetem Művészeti Karának diákjai ebben az évben már bemutatkoztak Karlsruhéban.