Drakula Gróf pincéje Pécsett

"Thank you for the music" klimpírozza egy nő (a még csapadékmentes) hétfőn a Széchenyi téri zongorán, a PánBalkán Art Piknik alkalmával.
Nem is sejti, hogy pont alatta minden vámpírok atyjának pincéje található.


Régészek tavaly ősszel feltártak egy kétszintes épületet, amely feltehetőleg Drakula gróf tulajdona. Az építmény pincéje még mindig áll.

„Régi dokumentumokban bizonyos ’Drakulyá’-t tűntettek fel az épület tulajdonosaként. Ez a név pedig valószínű a Havasalföldi III. Vlad Draculea-t takarja.

Az 1431 körül az erdélyi Segesváron született hadvezér számos rémséget követett el, ő áll a Vámpír Gróf alakja mögött. Bram Stokert lenyűgözte ez a történelmi figura, belőle formálta meg „Drakula” című regényének vámpíralakját.

III. Vlad Draculea állítólag kegyetlen és vérszomjas fejdelem volt. A foglyok megkínzásával és karóba húzásával szadista hajlamait elégítette ki.”

A pincével kapcsolatos pontosabb tudományos eredményekre majd a napokban tartandó történelmi kongresszuson juthatnak.
*
Fokhagymáskenyér vásárlásom, és az Uránia mozi filmfelhozatala sem véletlen:

A kenyér valószínű az Európa pékség albán dolgozónőjének titkos védelmi kampánya. Biztosan az éjszakai vérszívók harapásaitól szeretne megmenteni.

A „Twighlight”-Saga legújabb része az Uránia moziban már tartalmaz utalásokat Drakula megjelenésére, amely aztán July Delpy, ’A grófnő’ című filmjében tetőzik, amely Báthory Erzsébet (1560-1614), szűzlányokat gyilkolászó magyar grófnőről szól.

Ezek után a Sötétség Fejedelme valószínűleg személyesen jön fel a pécsi főtérre interjút adni.

Ázott kalózok

Esik.

Kis patakok csordogálnak a járdán.

A nyári ruhák eltűnnek a ruhásszekrényben.

A fölöttem lévő lakásba egy német kalóz költözött – a szélcsend miatt sajnos pontosabb leírást nem adhatok a fekete zászlóról, amely a teraszról lóg le, csak annyit, hogy valószínű a szabad rablást jelzi.

Feltehetően egy német fogorvosról, vagy általános orvostanhallgatóról van szó.
A garázskapuban találkoztunk.
Két ázott biciklis, élelemmel megpakolva.

Csak a németek bicikliznek ilyen időben, jegyzi meg Juhász Krisztina a Pécsi Egyetem Német Tanszékről, ahol ma megbeszéltük a felolvasásom részleteit, amely szeptember 10-én 19:00 órakor lesz a pécsi Művészetek és Irodalom házában.

A pécsi Zsinagóga

A pécsi Zsinagóga a hímnemű látogatóknak papírkipában, és 500 Ft belépődíj fejében tekinthető meg.

Nincsenek őrök, sem biztonsági ellenőrzés.
Egy német látogatónak ez furcsa.
Zsidó intézményeket csak rendőri felügyelettel ismerek.

2010-ben a pécsi Zsinagógát nem kell felügyelni.

A pécsi Zsidó Közösség a második Világháború óta áll fenn, és akkoriban 4000 hívőt számlált. Ma kb. 350 zsidó vallású él itt. Az adat 2005-ös.

A zsidókat 1944 májusán, a vasútállomás környékén, egy társasházba gyűjtötték össze. Innen vonatokkal szállították őket a haláltáborokba.
Erre a vágányok közt elhelyezett emlékmű hívja fel a figyelmet.

Kerámiaművészet Delftből és nonfiguratív

A Zsolnay Múzeumban jelenleg a delfti Galerie Terra 10 holland kerámiaművésze állít ki.

Az együttműködés Nagy Márta keramikus által jöhetett létre, aki évek óta dolgozik együtt a holland galériával. A 10 magyar keramikus munkáiból a válogatás szeptember 4-től látható Delft-ben.

A kiállítás a Káptalan utca 2. alatt, a Zsolnay Múzeumban, október 16-ig látható. (10:00-18:00)
Itt van még egy kép a nonfiguratív kiállítás festészeti anyagából, a Vasváry-Ház mellől.

A pécsi és Ruhr-vidéki művészek absztrakt festményeit szeptember 19-éig állítják ki, a Király utca 15. első emeleti termében.

Vrankic Davor képei a Vasváry-Házban

A Vasváry család Pécs leggazdagabb iparosai közé tartozott. Pompás belvárosi lakásuk (az enteriőr egy részével együtt) ma kiállítótérként működik. A szobákat önmagukban is rendkívül látványosak.

Tegnap óta egy eszéki származású művész állít ki a termekben.

Vrancik Davor termeket kitöltő ceruzarajzai szeptember 12-éig láthatóak, délelőtt 11:00-től este 19:00 óráig a Király utca 19-es szám alatt, az első emeleten.

Mindjárt a szomszédban pécsi és Ruhr-vidéki művészek absztrakt festményeit szeptember 19-éig állítják ki, a Király utca 15. első emeleti termében.

A csendes utca

A pécsi Zsidó temető eldugott helyen található – a városközponttól távol, ez egykori határőr laktanyához közel, amelyet ma a rendőrség használ.
Az utcát csendes utcának hívják.

Ez a név arra utal, hogy Pécsről 4000 zsidót deportáltak koncentrációs táborokba a nemzeti szocialisták, legtöbbjüket megölték.
A gyerekek közül állítólag csak egy ikerpár maradt életben.
Mengele orvosi kísérleteinek alanyai voltak.

Pécs-Barcs biciklitúra a Duna-Dráva Nemzeti Parkon át

Be kell vallanom, bejegyzéseim mostanában nem tartanak lépést a kirándulásaimmal.

Sopronról, Tihanyról és Pécs sok helyszínéről mér régóta szerettem volna írni, de épp most értem haza egy háromnapos biciklitúráról.

Pécsről Mattyra tekertünk Harkány és Siklós után, aztán Mattyról Sellyére, Sellyéről Barcsra, és onnan gyorsvonattal egy óra alatt visszaértünk Pécsre.

Nem tudtuk, hogy tegnap nemzeti ünnep volt, éhesen és szomjasan értünk vissza Pécsre, mert az útszakaszon minden étterem és üzlet zárva volt.

A túra gyönyörű, elhagyatott tájakon, termálfürdőkön, lovas parkokon, várakon, dzsámikon, kazettás mennyezetű protestáns templomokon, tiszta, (még az út szélén is) akkurátusra nyírt pázsitú falvakon, és a vadromantikus Duna-Dráva Nemzeti Parkon vezetett keresztül, utóbbi Horvátországgal határos.

A kiállításról és minden másról később, remélhetőleg a folytatásban.

Most Mohács jön, a törökök ellen vívott csata helyszínét nézzük meg.

Magyar történetek Debrecenből

„Forog a Föld és egy pillanatra sem áll meg.” Következmény:

Tegnap még Debrecen, ma már Pécs.

Tavaly májusban íróműhelyt vezettem Kelet-Magyarországon, németszakosoknak.

Akkor Pécs számomra egy ismeretlen folt volt a térképen, jó messze, lent.

Debrecenben naponta láttam a főtéren demonstrálni a nyugdíjas Jobbik-szimpatizánsokat, és megtudtam, hogy a „direktmarketing” (mint nálunk Bajorországban a bejáratok előtt folyóirat-előfizetésekkel üzletelni) népszerű nyári munka, és azt is, hogy a német Telekom Debrecenben egy Callcenter-t működtet.

Kíváncsi szigetlakók - Magyarország és a költészet

A Poézis úgy tartozik Magyarországhoz, mint a Paprika, a Pálinka és a Pörkölt … !

Ennek mind biztos köze van a „Magyar Sziget”- jelenséghez. Magyarország majdhogynem durcásan gubbaszt Európa közepén, igazán senkivel sem rokon, kivéve talán az elhúzódó kényszerházasság miatt, az osztrákokkal. Csak kevesen értik meg a magyarokat. Az elszigetelődés gyakran tragikus következményekkel jár, de van úgy, hogy lehetőségeket is tartogat. A magyaroknak be kellett csempészniük Európát az országukba. Ebből a munkából leginkább a költők részesedtek. Feltételezem, hogy egyetlen ország sem fordított le annyi idegen nyelvű irodalmat – és nem is fog soha senki – mint a magyarok.
„Azt hiszem a magyaroknak sokkal érzékenyebb és büszkébb a saját nyelvükhöz és annak csúcsteljesítményeihez, irodalmukhoz való hozzáállásuk, mint a németeknek. Saját irodalmuk érzékelése sokkal, sokkal intenzívebb. A klasszikusok jelenléte erősebb, és a líra nagyon fontos szerepet játszik a lélek, a szív fejlődésében. A saját identitás egy fontos építőeleme, alapköve. Németországban ez a hozzáállás kivételesnek számít.

A 10-15 millió magyar a világon tulajdonképpen rá is kényszerül arra, hogy az irodalmat komolyan vegye, hiszen ez teszi ki identitásuk legfontosabb részét. Épp ezért itt élénk irodalmi tudatosság tapasztalható mindenféle tendenciák ellenére. Természetesen Budapesten is jellemző, hogy leginkább az interneten olvasgatunk, könyvet pedig már senki sem olvas komolyan. Magyarországon az irodalom ennek ellenére elég jól tartja magát – a fiatalok köreiben is.”
Forrás: Deutschlandradio

A fent idézett szöveg Holmar Mück Attilától származik, és a belinkelt rádióműsorban hallható.

Az állításokat pedig Wilhelm Droste-től kölcsönöztem, aki a Ráday utcában található Goethe Intézet földszinti Eckermann Kávéház tulajdonosa, mellesleg az ELTE Német Tanszékének professzora.

Szavak a szélben

„Néha teljesen világos, hogy az írás semmi, ha nem mindent egyesítő, illékony beszéd a szélben.”
Marguerite Duras fogalmazott így.

Az írás számomra azt jelenti, hogy az ember kiszolgáltatja magát az üres papír bizonytalanságának.

Tulajdonképpen minden fogalom mentőöv, amely lehúz a vízbe.

Ha a szótenger átveszi az irányítást, ha a szavak sodornak, mint a hullámok, ez az örömteli állapot, amelyről sok író beszél, és vágyakozik utána.

Az állapot, amikor nem ők maguk irányítanak, hanem nyilvánvalóan valami más, valami magasabb rendű erő nyilvánul meg rajtuk keresztül.

Nem hajlok különösebben a metafizika felé, de vannak területek – és az írás számomra ide tartozik – amelyek elemelnek, amelyek megsejtetik velünk, hogy a körömvágáson és az villanyszámlán túl létezik egy valóság. Ami számít.

Bauhaus-kiállítás Pécsett & Pécs Cantat 2010

Vasárnap este nyílt meg a nagy Bauhaus kiállítás a pécsi Janus Pannonius Múzeumban, és a Pécs Cantat nemzetközi kórushét is elkezdődött, több mint 1000 résztvevővel.


JANUS PANNONIUS-MÚZEUM:

A Bauhaus Intézményeiben (Weimar, Dessau, Berlin) sok külföldi tanult és tanított. Ez jó alibi volt a nácik számára a mozgalom üldözésére.

Az osztrákok és svájciak után a magyar csoport volt a legnagyobb számú. A legismertebb pécsi Bauhaus képviselők egyike Breuer Marcell.
1925-ben egy egész csoport fiatal festő érkezett Weimarba. Erről hamarosan részletesebben is írok.

A megnyitó látogatottsága rendkívül magas.
Egész Pécs jelen volt.
A múzeum kertjében tömeg tolakodott.
Egy órányi megnyitóbeszéd után emberek százai özönlöttek az épületbe, hogy végre saját szemükkel is megcsodálhassák a kiállítást.

Én majd egy másik napon, nyugalomban nézem meg.

A kiállítás megnyitót követően a Dóm téren általános énekórával és hangversennyel kezdődött a nagy kórushét.

Önkéntesek terjedelmes énekkönyveket osztottak ki, ezek segítségével az énekkarok és a publikum közösen magyar és nemzetközi örökzöldeket énekelt, a spirituáléktól, mint a „Let us sing”, a „Virágzik a cseresznyefán” át a „Die Nacht ist gekommen”-ig.

A beéneklés minden este megismétlődik.
Visszajövök, és egy hazai játékot remélek, ahol a „Muss idenn zum Städele hinaus”-t gyakoroljuk.

Számlamánia

A városíró lakását számlahegyek töltik ki…
A vasútállomáson a vécés néni, és a vásárban a kofa, filléres összegek ellenében is számlát állít ki és nyom a kezembe.

Itt a bizonylat egy 135 Forintos kígyóuborkáról. (Ez az összeg most kb. 45 Euro Cent-nek felel meg.)

Akkurátusan, kézzel kitöltve, és lepecsételve.

A számlaírás körüli felhajtás a vásárlási procedúrát messze túlszárnyalja.

Ahogy később megtudtam, ez a számlamánia félelemből táplálkozik: az árusok komoly büntetésekre számíthatnak, ha nem adnak bizonylatot a vásárlásról.

Lenau-Ház, Pécs

A Lenau-Ház Pécsett:

2. RÉSZ Hábel János: Magyarországi németek – Honnan, hogyhogy, miért?

Hábel János magyarországi német családból származik.
Egy Pécshez közeli faluban nőtt fel.

Nagynyárád egy a sok település közül, amelyet úgy 300 évvel ezelőtt a németek alapítottak újra.

A falu már az Oszmán Uralom alatt is létezett, de a lakosok kihaltak.
Püspökségem majdnem teljesen kihalt, ezért épp ilyen emberekre van szükségem. Készen állok német nemzetiségű katolikusok felvételére.
Írja Radnay Püspök úr 1688-ban az Udvari Tanácsnak.
A Habsburg császár egyházi és világi földesurak mellett célzottan német földműveseket telepített be.

A 17. és 18. században így körülbelül fél millió német földműves és kézműves érkezett Magyarország területére.

Mielőtt a 17. század végén a Habsburgok kezére került, Pécs majdnem 150 évig az Oszmán birodalom részét képezte.
Ma a két Dzsámi a legszembetűnőbb maradványa ennek a korszaknak.
A törökök elleni harcok következtében a Pécstől délre elhelyezkedő környék szinte teljesen elnéptelenedett.
A császár ezért ragaszkodott annyira az úgynevezett „Einrichtungswerk”-hez, az újonnan meghódított területek újratelepítéséhez.

A családok Elzászból, Lotaringiából, Pfalzból, Szárvidékről, Baden-Württtembergből, Luxemburgból, Hessenből, és Bajorországból származnak. Néhányan érkeztek a Svájcból, Vesztfáliából, Poroszországból, Szászországból, Türingiából, Ausztriából, Csehországból és Morvaországból.

Manapság gyakran beszélnek Duna-menti svábokról és „Schwäbische Türkei”-ról. Helyes kis címszavak, de sajnos megtévesztőek.

Találóbb a „Stiffoller” (a Stift Fulda kifejezésből). Pécs környékére sok földműves Fulda mellől érkezett, így egy hesseni nyelvjárás által meghatározott dialektus alakult ki. Hábel János családja a „Stiffoller”-ekhez tartozik.

NYELVJÁRÁS
Sajnos eddig csak két mondatot hallottam dialektusban.
Hessenből származom, így furcsán ismerősen csengtek.
Abban persze nem vagyok biztos, hogy egy teljes beszélgetést le tudnék követni a Duna-menti nyelvjárásban.
Hamarosan kipróbálom.
Pécs környéki falvacskákba utazom.

A Hannoveri Minstrel néptáncegyüttes egy tagja egy ifjúsági találkozó miatt látogatott Pécsre. A környékbeli falvak egyedülálló összetartásáról áradozik.
Mások „élő skanzenek”-ként írták le a településeket.
Kíváncsi vagyok.

A villányi borutca borászai közül többen is magyarországi német családokból származnak. Remélhetőleg a bor az én nyelvemet is megoldja, és végre megtanulok magyarul.
LEKVÁROS FOKHAGYMA
Egyelőre süketnémaként viselkedem az üzletekben és a szórakozóhelyeken. Sejtem, hogy a szláv nyelvekben a németet miért a „néma” szóból származtatják.
A cseh nyelvben például „nemecky”-nek szólítanak minket.
A „nemy” némát jelent.
(Az aposztrófokkal megint adós maradok, a billentyűzet a hibás.)

Gyakran érzem magam egyedül az áthatolhatatlan nyelvzuhatagban.
Főleg, amikor a frissen vett kenyeremet lekvárral kenem meg, beleharapnék, és csak akkor veszem észre, hogy a kenyér fokhagymás.

Lekváros fokhagyma – vámpírok ellen legalább jó lesz. Ha a vérszívók a világ Stephanie-Meyerizálódása során a Dunántúlt is elérnék.

Köldöknézés

A Széchenyi tér kellős közepén egy Buddha-szerű férfi trónol az új kávéház napernyői alatt.
Pólóját feltűrte, és önfeledten vakarássza a pocakját.

Ez a hordó nyilván kemény munka eredménye – jó sokat kellett magába tömnie ennek a férfinak, hogy ilyen mintapéldányra tegyen szert.

Pólója hátán „Security” felirat olvasható.

Ez a férfi tehát nemcsak a saját nyugalmát őrzi meg, hanem az enyémet is.

A Magyar Televízió interjút készít a kávéház teraszán, az őrnek erre az időre távoznia kell.
Nem fér bele a képbe.

Tulajdonképpen kár – így az olvasó fantáziájára kell bíznom a férfi megjelenését.
Nem mertem lefényképezni.

Hábel János, a Lenau-Ház igazgatója – 1. RÉSZ

Hábel János 1996 óta a pécsi Lenau-Ház, a magyarországi-németek Kultúregyesülete, a Nikolaus Lenau Egyesület vezetője.

A Lenau-Ház programja a magyarországi német és a szövetségi német kultúra szinte minden részletét bemutatja.
Felolvasások, viták, koncertek, valamint a magas kultúra egyéb területei, amelyek során a társaság kerül előtérbe, mint például a borminősítéseknél. Némettanároknak és nevelőknek is tartanak itt továbbképzéseket.

Az „üzletvezető” prózai kifejezésének Hábel János mindenesetre nem felel meg.
Hábel úr minden lében kanál.
Ha valaki, mint mondjuk én, Pécs környéki történetek után kutatna, Hábel János leginkább a Grimm meséből ismerős arany szamárhoz hasonlítható.
Ahogy a mesebeli szamárról az arany hullik, Hábel János úgy ontja magából a történeteket. A 35 fokos hőségben is képes szem előtt tartani a tények közti összefüggéseket, élénken mesél hazája múltjáról és jelenéről.

Ebben a blogban csak néhány pontra térek ki, ezeket további bejegyzések során részletezem majd.

Az új Könyvtár és Tudásközpont

A ’Kaptár’, a Könyvtár belterében:
Közeleg az új könyvtár megnyitóünnepsége.
Az intézmény egy a Pécs2010 program kulcsprojektjei közül. Hosszútávon hozzájárulhat a város vonzerejének megerősítéséhez.

A könyvtár a város szélén található.
A Konferencia és Koncertközponttal, valamint a Zsolnay Kulturális Negyeddel együtt az létesítmény Pécs kulturális központját teszik ki, és egyben kitágítják a városközpont határait.

A ’Kaptár’ belsejét Zsolnay kerámia ékesíti.

Goran Bregovic & his wedding orchestra koncert

De, igen, az a kis fekete folt ott hátul, a színpadon, Goran Bregovic!

Szombat este a Dóm téren játszott az elsősorban Emir Kusturica filmjei kapcsán nemzetközi ismeretségre szert tett zenész. A koncert ingyenes volt.

Sajnos délutánra beborult,vihar is volt. Este szerencsére már nem esett.

A koncertet 19:00 órára hirdették meg.
Naivitás volt feltételeznem, hogy Bregovic úr, vagy valami előzenekar úgy 20:00 körül zenélni kezd.

A Lagzi-zenekar 8 után egy rövid dalt játszott a legjobbak közül, beállás, a capella Bregovic.

Minden nagyon klassz, igazán meggyőző Bregovic hangja, de a produkció túl rövid.

Egyedül álltam a tömegben, és egy pohár Cirfandli után dupla erővel tört rám a melankólia, a többi nézőre hagytam az üres színpadot.

A zenekar valószínű sötétedés után kezdte a koncertet. De ezt már soha nem tudom meg.

Pécsi Egyetem

A Pécsi Egyetem bejárata

A Pécsi Egyetemen dr. Vitári Zsolttal

Dr. Vitári Zsolt Pécsről származik.
A német történelem és kultúra délkelet Európában alapítványi tanszék asszisztense.

Ma megmutatta a Pécsi Egyetem Ifjúság úti campus-át.
A Janus Pannonius Tudományegyetem nem zárt rendszerű – ennek a pécsiek nagyon örülnek, mondta Vitári Zsolt. A diákélet az egész városban eloszlik. Pécs nagyon átlátható, és a távolságok sem számottevőek.

A Pécsi Egyetem az ország legrégibb és legnagyobb egyetemeként tartja számon magát.
1367-ben alapították.
Jelenleg kb. 35 000 beiratkozott hallgató jár ide.

Sok külföldi diák német vagy angol nyelvű orvosképzésre jelentkezik Pécsre.

Az egyetem, a város legjelentősebb munkaadója. Az intézménynek köszönhetően Pécs városában alacsony a munkanélküliségi kvóta: Vitári ezt az értéket 6%-ra becsüli. A környező településeken 20-30% közti a munkanélküliség.

Vitári Zsolt munkahelye, az alapítványi tanszék, a délnyugat-közép európai Németek történelmét kutatja.
Közkedvelt szakdolgozati témák a németek célzott betelepítése 300 évvel ezelőtt, és a kitelepítés a II. Világháború után.

Nincsenek pontos számadatok, de a becslések szerint 1945 után közel 200 000 Németet telepítettek ki Magyarországról.
Felük az országban maradt.
A II. Világháború utáni népszámlálásokkor csak kevesen vallották magukat németnek. Az adatok ezért pontatlanok.

A következő évben statisztikai emelkedés mutatkozik.
Érdekes látni, hogy mostanában hivatalosan is növekszik az etnikai hovatartozás vállalása. Ez a társadalmi öntudat változását bizonyítja.

Vitári szívesen provokálja a diákságot a következő kérdéssel: nem szégyenletes, hogy a magyar nemzeti himnusz német szerzőtől származik?
A diákok felháborodnak. A legtöbben nem tudják, hogy Erkel Ferenc német származású.

Természetesen nemzeti elhatárolódásról szó sincs.
Vitári személy szerint azt szeretné, ha Magyarországon a történelemoktatás nem kizárólag a jelentős eseményekre korlátozódna, mint a törökök vagy az osztrákok elleni harcok.

Nagyon fontos lenne erőteljesebb kitekintés nyújtani a regionális történelemre, nagyobb figyelmet kellene szentelni a magyar államon belüli más nemzetek érdemeire.
Mint például, hogy Budapestet „Szlovákok” építették és nagyon sok épületet német építész tervezett.
A magyar oktatásban az a tendencia mutatkozik, hogy minden a magyar állam számára hasznos elem, magyarosított.
Másképp: ha egy magyarországi német, vagy egy roma szétveri valaki fejét, akkor a kisebbséghez tartozik. Ha épít egy szép templomot, akkor természetesen magyar.

Hare Krishna!

Köszönet Krisnának.

A Krisnás szekta laktovegetariánus menzát működtet Pécsett. Mostantól kezdve itt áldozok mindennap, akárki oltárán is. A lényeg, hogy megkapjam az isteni ebédemet.

Szerencsére missziós tevékenység nélkül is kapok enni.

Ma nagyon finom zöldségleves volt, főételnek pedig paradicsomszósz, sáfrányos rizs, és olajban sült, zöldségekkel töltött teljes őrlésű lisztből készült szamósza.
A házi jellegű limonádé ingyen jár az ételek mellé.

Nincs semmi bajom a magyar konyhával – de úgy tűnik, az éttermekben a szakácsok extra adag zsírt használnak, és a vegetáriánusok (én tulajdonképpen nem vagyok az) számára a választék igen gyatra.
Ezért örülök ennyire Puspa Konyhájának.

A kis pult mögött Puspa, egy másik hölggyel száriban és orrkarikában osztják az ételeket. Ami a forgalmat illeti, a menzának nincs oka panaszra.
Remélem ez a blogbejegyzés nem okoz majd utcán kígyózó sorokat.

A menza a Jókai térről a második utca közepén van.